"Ha fát ültettél, türelemre van szükség. Nem húzhatod ki naponta a földből, hogy megnézd, mennyit nőtt a gyökere."A. Oakwood
Legmeggyőzőbben maga a valóság bizonyítja, az élet ezer és ezer példája, hogy a legszürkébb áldozatban, munkásságban eltöltött élet termi a legízesebb és leggyengédebb gyümölcsöt. A hétköznap olyan elemi iskolája Istennek, melyben a legmagasabb tudást tanítják.
Mikor hát látszólag legjelentéktelenebb munkánknak engedelmeskedünk, jó tudnunk, hogy annak – sőt éppen annak – maga Isten a gazdája.
A “nagy feladatoknak” sokszor mi magunk vagyunk a megrendelői. De a kicsiny, szürke, terhes gondok – minden bizonnyal Istentől valók.
Teljesítésük hasonló az imádsághoz, s minden körülmények közt Isten szolgálatát jelenti. S az érte járó fizetség is éppoly észrevétlen és csendes, mint magának Istennek a jelenléte. Éppoly észrevétlen, de éppoly bizonyos is.
Pilinszky János
"A szeretet elfogad. Hirtelen nekiállsz eldobálni az ideáljaidat, a "kellenéket", a személyiségeket. Ledobod a régi bőrödet, és újra gyermek leszel. A szeretet fiatallá teszi az embereket. Minél jobban szeretsz, annál fiatalabb maradsz. Amikor nem szeretsz, elkezdesz öregedni, mert amikor nem szeretsz, elveszíted a kapcsolatot önmagaddal. A szeretet nem más, mint kapcsolatba lépés önmagaddal a másik révén, olyasvalaki révén, aki elfogad, aki olyannak tükröz vissza, amilyen vagy.
A szeretet kiváló helyzet lehet arra, hogy eldobj minden feltételt. A szeretet feltételnélküliség. Egyszerűen elveszi a régi sémákat, és nem ad helyettük újat. Ha új sémát ad, akkor nem szeretet, hanem politika."
