Miért sirsz?

"Kisfiú megkérdezte az Anyját: "Miért sírsz?"
"Azért mert asszony vagyok mondta neki."
"Nem értem" - mondja a fiú.
Az anya csak átölelte és mondta nem is fogod soha megérteni.
Később a fiú az apját kérdezte meg:"Miért tűnik úgy hogy Anyu ok nélkül sír?"
"Minden asszony ok nélkül sír"- ennyi volt az egész amit az apja mondhatott.
A kisfiú felnőtt és férfivá vált.
És folyton nem értette miért sírnak az asszonyok.
Végül felhívta az Istent és mikor végre kapcsolatba lépett vele megkérdezte:"Uram miért sírnak olyan könnyen az asszonyok?"
Az Isten így felelt: "Mikor az asszonyt teremtettem különlegesnek kellett lennie.
Teremtettem neki vállat, elég erőset ahhoz, hogy elbírja a világ terhét,
de oly gyöngédet hogy nyugalmat biztosítsanak. Adtam neki belső erőt hogy bírja ki a gyermek szülést és elutasítást melyet sokszor kap a gyermekeitől. Adtam neki keménységet amely segít neki folytatni ott ahol már mindenki feladja. Gondoskodni a családjáról betegség és fáradság ellenére panasz nélkül. Adtam neki érzést szeretni gyermekeit minden körülmény közt. Annak ellenére is mikor a gyermeke mélyen megsérti.Adtam neki erőt elfogadni a férjét hibái ellenére. Bordájából formáltam öt hogy őrizze az ő szívét.
Adtam neki bölcsességet hogy tudja, hogy a jó férj soha nem sérti meg a feleségét, de olykor próbára teszi az erejét és a döntő képességét, kitartani mellette minden viszonytagságba.
És a végén adtam neki a könnyet mely kicsordul és kizárólag csak az övé. Hogy fel tudja használni bármikor mikor szüksége van rá. Hogy mindent el tudjon viselni. Ahhoz a könnyhöz joga van.
Senki nem bír ki szó nélkül annyit mint az asszony.
Az asszony szépsége nem a ruhában van melyet hord. Nem az alakjában nem is abban hogyan fésüli a haját. Az asszony szépsége a szemeiben kell hogy legyen mert azok a kapu a szívéhez és a helynek amelyben a szeretet lakik.
/R. Revesa: Anya könnye /

"Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!" (Széchenyi István)

1. A 895-ös  III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000 magyar érkezik a Kárpát-medencébe. Ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai népességi adatokkal (9 000 000), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év alatt a sokszorosára  növekedtünk a magyarság lélekszámát illetően? A mai Franciaország területén a IX. században 7 000 000 ember élt és ma mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez alig 8,5 szeres növekedést jelent.

2. A Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük. Amikor mi megérkezünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?

3. Az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit az angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét.

4. A Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000. magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 népdalt tudtak összegyűjteni.

5. A magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.

6. A magyarok bejövetele előtt Európa nem ismerte a hús megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.

7. A magyarok hozták magukkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán) és a háromnegyedes sarkos cipőt (előtte Európa saruban, csizmában és bocskorban járt).

8. A magyarok hozták magukkal az alsó fehérneműt a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá?

10. A hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve? Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.

11. A világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi 720-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.

12. A reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?

13. Az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén?

Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal. 

Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!